Papír- és borítékméretek

Papír- és borítékméretek

Ma a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják minden országban, kivéve az Egyesült Államokat, Kanadát és némely más amerikai országot.

Ezt a nemzetközi szabványt ISO 216-nak hívják. Az ISO-féle papírméretek mind közös oldalarányon alapulnak: 1:√2,, vagyis kb. az 1 : 1,4142 arányon. Ennek az aránynak az előnye az, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát.

A méretek jelölése egy nyomtatott nagybetűből (fő méretsorozat jele) és egy számból (az alapméret felezésének a száma) áll.

Az A/0, a papírméretek kiinduló alapja.

A szabványos formátumok felezésével mindig a következő mérethez jutunk:

- A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 m². A közhasználatban elterjedt A4-es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk.
- B sorozat: A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re.
- C sorozat: A ritkábban használt „C” méretsorozat nagyjából közép-arányosa az előbbi kettőnek, kiindulási mérete 917×1297 mm. Általában borítékok méretezésére használják.

Négyzetmétertömeg

Szerte a világban, ahol a metrikus rendszer van érvényben a papír tömegét gramm per négyzetméterben fejezik ki (g/m²). Ezt a mennyiséget magyarul négyzetmétertömegnek nevezik.

A szokásos irodai papír négyzetmétertömege 80 g/m², egy szokásos A4-es lap (1/16 m²) tömege tehát 5 g.

Forrás: Wikipédia