A papír

A papír történelme

A papír szó jelentése még az ókori kultúrából maradt ránk. A papirusz, azaz az írásra használt anyag görög elnevezéséből származik. Korábban ez a növény szolgált elsődleges alapanyagául, így logikusan erről kapta a nevét.

Az ember egy idő után szükségét érezte a fontosabb dolgok utókornak való lejegyzését, tapasztalatai, számolásai, történései leírását és továbbítását. 5000 évvel ezelőtt már készítettek papiruszt a Nílusnál termő papiruszsásból. Kínában pedig még korábbi lehetett a felfedezése a papírkészítésnek.

Feltehetően onnan is terjedt tovább a papír titka. De onnan már rohamosan, hiszen világszerte papírkészítő műhelyek alakultak. Elsőként Szíria, Palesztina, Perzsia és India városaiban, majd Kairóban, Marokkóban. Később Észak-Afrikába, majd Európába is. Hazánkban az első papírmalmok a 16. századra tehetők, nagyjából 1520 körülire.

Miért nem lett azonnal tömegcikk? A 19. századig körülményes és drága volt az elkészítése a papírnak. Addig, míg az ipari forradalomnak hála és a tudomány állásának, el nem kezdték a papír gyártását gőzhajtású papírmalmokban készíteni. Ez nem csak meggyorsította a folyamatot, hanem a kevesebb, rendelkezésre álló papiruszsást felváltotta a fa, mint fő alapanyag.

Miből készül a papír?

Mindenféle cellulóztartalmú anyagból készülhet, mint például a papiruszsás korábban. De a fa rostszálaiból, nádból, kenderből, lenből, gyapotból, szalmából, maradék, hulladék rongyokból, hulladékpapírból is készülhet újrahasznosítás során. Továbbá a rendelkezésünkre álló fa mennyiség csökkenése miatt már szintetikus, mesterségesen előállított, kőolajszármazékokból, polimerekből készült mű papír is forgalomban van. Ilyenek a színes újságok, szórólapok leginkább, melyek külsőre alig különböznek a természetes papírtól, viszont kevésbé szakadnak, nehezen gyűrődnek, jobban bírják a vizet, és nem sárgulnak, penészesednek.

Így készül a papír

A papír legfontosabb alkotóeleme a cellulóz, azaz a növényi rost. ezért a feldolgozás elsődleges célja a növényi rostok kinyerése és az egyéb anyagok eltávolítása. Az alapanyagot elemi rostjaira bontják, pépesítik, őrlik, megmossák. Majd különböző adalékanyagokat adnak hozzá. Ezek határozzák meg a papír minőségét, színét, vastagságát. A nagyon világos, fehér papírt klórral fehérítik. Színes papír gyártásakor, ekkor kerül bele a pépbe a színezék. Utána a szitálás következik. Erre a folyamatra azért van szükség, hogy a papírpép elterüljön, egyenletesebben terüljön szét.  Jön a következő rész, a préselési szakasz, ahol hatalmas nyomóhengerek kipréselik a maradék vizet belőle, majd a gőzfűtésű hengerek víztelenítik, kisimítják, szárítják a papírt. A kész papírt végül lehűtik, majd felcsévélik, feltekercselik.

A papír-újrahasznosítás hasonló folyamat. A hulladékpapír összegyűjtése után, fajták, színezés szerinti válogatják, majd vízzel és vegyszerekkel összekeverik, felaprítják és melegítik. Így újra cellulózszálakká bontják a papírt, pépesítik.

Mire használható a papír?

A papír az életünkben mindenhol jelen van, más és más formában. A mindennapi használati dolgok közé sorolhatjuk. Gondoljunk csak a zsebkendőre, vagy a különböző higiéniai papírokra, egészségügyi és háztartási célra felhasználható papírféleségekre, de az írólapra, a füzetlapra, a csomagolópapírra is akár. A könyvek, újságok, térképek, füzetek, címkék, borítékok alapanyaga is. Az A4 színes papír pedig iskolák, óvodák kedvelt kreatív alapanyaga rajz és technika órán. Papírból készülhetnek kreatív dolgok is, mint mondjuk az origami vagy a quilling. De fénymásolásra, rajzolásra, festésre, dekorálásra is hasznosíthatjuk.

Mind egy anyagból készülnek, papírból, csak más a színük, a megjelenési formájuk, összetételük, minőségük, vastagságuk és a mi elvárásaink is az adott papírral szemben. Egyiktől tartósságot, vastagságot várunk el, a másiktól puhaságot, erős nedvszívást vagy épp átlátszóságot.  

Színes papírnál egy alapvető követelmény, hogy teljes felületén egységes színű legyen, a külső hatások, mint a fény, vagy hőmérséklet, ellenálló legyen, és a színtartósság megmaradjon, ne fakuljon.

Egy kis érdekesség a végére!

A világ közel 9 milliárd lakója fejenként 50 kg papírt használ el évente. Vajon abból mennyi lehet a színes papír és mennyi a fehér? Ebből mennyit használhatunk háztartási és egészségügyi vonatkozásban?

Ha érdekel, milyen izgalmas dolgokra használhatod még a papírt, ebben a cikkben kapsz pár ötletet!